Kicsi fekete... kávé. Nézd meg, mit tudsz, és tudj meg még többet!

Mi köze a kecskéknek a kávéhoz?

A legenda szerint a kávé egyedi tulajdonságait... kecskéknek köszönhetően fedezték fel. Egy Kaldi nevű etióp pásztor állítólag szokatlan izgatottságot vett észre nyája kecskéinél, ami arra késztette, hogy megkóstolja az állatok által fogyasztott gyümölcsöt. Így fedezte fel a kávébab egyedi stimuláló tulajdonságait. Van egy másik legendás történet is, amely a kávé élénkítő hatásának felfedezését etióp szerzeteseknek tulajdonítja, akik a magok főzetét használták a hosszú éjszakai imák elviselésére. Ahogy az a legendákkal gyakran lenni szokott, nehéz megmondani, mennyire állnak közel a valósághoz.

A kávénövények tudatos termesztése Jemenben kezdődött, ahol először alkalmazták a kávébab pörkölésének folyamatát is.

Etiópia, Jemen és az Oszmán Birodalom

Az azonban tény, hogy Etiópiában vezethető vissza ennek a nemes italnak az eredete. Valószínű, hogy már az első évezredben, Krisztus előtt, e terület lakói kávégyümölcs főzeteket fogyasztottak, hogy erőt gyűjtsenek a törzsi csaták előtt.

Ma a legjobb kávék egy része Jemenből származik, ahol a kávénövényeket akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban, hegyvidéki területeken termesztik. Az általunk ma fogyasztott ital feltalálói tehát az arabok voltak. Az arab kultúra fejlesztette ki a kávé elkészítési és főzési módszereit, amelyeket ma ismerünk. Valószínűleg az ital nevéért is ők felelősek. Az arab kahva kifejezés, amely kávét és bort is jelent, hasonló hangzással terjedt el a Közel-Keleten és Európában. A 15. századi arab hódítások, amelyek a Közel-Keletet is érintették, az italt további bástyákhoz juttatták a hódítókkal. A 17. században az Oszmán Birodalom lett a legnagyobb kávé nagyhatalom – és a törököknek köszönhetően jutott el a kávé az európai kontinensre.

Egy jól ismert legenda szerint a lengyel nemzet vezető szerepet játszott a kávé elterjedésében Európában. Sobieski 1683-as bécsi győzelme után az elmenekült török hódítók állítólag nagy kávékészleteket hagytak hátra, amelyeket Jerzy Franciszek Kulczycki használt fel az első bécsi kávéház, a Zur Blaue Flasche megalapítására. Kétségtelenül Kulczycki kávéháza nagy jelentőséggel bírt, de sokkal korábban, a Brit-szigeteken és az európai kontinensen már létesültek úgynevezett kávéházak, többnyire török származású emberek által, mivel csak ez a nemzet ismerte az ital főzésének titkait. A brit nemzet állt a kávéfőzés robbanásának élén – 1671-re már 3000 kávéház működött Angliában. Lengyelországban a főzött kávé csak a 17. század fordulóján vált népszerűvé.

Kezdetben elit ital volt, a 18. századra a kávé már széles körben elterjedt a nagyközönség körében. Lengyelországban nemcsak hírességek, hanem a napilapok is népszerűsítették. Ahogy a kávézás szokása egyre elterjedtebbé vált, egy egész kultúra született köré. A fajansz- és porcelángyártók kávéskészleteket kezdtek gyártani, és különböző típusú kávék váltak széles körben elérhetővé – az ínyencek a legapróbb ízárnyalatokra is figyelni kezdtek. Tejet, tejszínt, cukrot, keleti fűszereket vagy szeszes italokat kezdtek adni a kávéhoz. A kávéházak a 18. és 19. században egyre népszerűbb találkozóhelyekké váltak, bár a gazdag lengyel földbirtokosok körében az otthoni kávézás hatalmas szerepet játszott. Egy ideig még a 'kávéfőző' különleges foglalkozása is létezett, egy képzett személy, akit a kávé főzésére és felszolgálására alkalmaztak az úri kúriákban. Ez nem volt egyszerű feladat: a feldolgozatlanul vásárolt kávét pörkölni és őrölni kellett, mielőtt főzni lehetett volna. Idővel a kávépiac annyira fejlődött, hogy már pörkölt kávét is lehetett vásárolni. Az Egyesült Államokban 1878-ban először gyártott őrölt kávés dobozok is megjelentek a boltokban. Különböző típusú kávéfőző berendezések, elkészítési és tárolási kiegészítők kerültek használatba.

Ezzel egy időben a porcelán is meghódította az európai asztalokat. A porcelán iránti szeretet különleges kávéscsészék kifejlesztéséhez vezetett: a porcelán csészék hosszú ideig megtartják kedvenc italod hőmérsékletét, míg a csésze keskeny formája lassabban engedi elpárologni a tartalmát. Tudj meg többet a porcelán történetéről a Magazinban: Porcelán. Egy szigorúan őrzött titok.

Arabica és Robusta

Tudnunk kell, hogy csak két kereskedelmi forgalomban termesztett kávéfajta létezik: az Arabica és a Robusta. Az Arabica egy legendás kávé, amely vadon csak Etiópiában nő, és tudatosan Jemenben termesztették. Ültetvényei különleges körülményeket igényelnek – hegyvidéki területeken nő a legjobban (minél magasabban, annál jobbak az ízjellemzői). Nagyon kényes fajta, érzékeny az éghajlatváltozásra, betegségekre és kártevőkre. Gyakran magas növényeket, például banánfákat, pálmafákat és bambuszt is ültetnek az Arabica ültetvényekre – ezek védik a kényes kávénövényeket a túl sok naptól.

Az Arabica viszonylag kevés koffeint tartalmaz (1-1,7%).

Termesztése főként Afrikában és Dél-Amerikában terjedt el, a kávéültetvények 70%-át teszi ki. Az Arabica babot harmonikus, kifinomult íz és erős aroma jellemzi, gyakran fűszeres vagy csokoládés jegyekkel. Az Arabica ízjellemzői sok tényezőtől függenek: a kávé típusától (több száz létezik, a legnépszerűbbek az Arabica Typica és az Arabica Bourbon), az ültetvény magasságától, az éghajlati viszonyoktól, valamint a pörkölési módszertől és időtartamtól.

A másik kávéfajta a Robusta. Ez egy csak a 19. században felfedezett fajta, amely nem igényel annyi gondozást, mint az Arabica. A Robusta gyorsabban nő, ellenálló a betegségekkel szemben és jól tűri az éghajlatváltozást. A hegyek alacsonyabb részein, sőt a síkságokon is termeszthető. A legnagyobb Robusta ültetvények Vietnámban, Ugandában és Kamerunban találhatók.

A Robusta bab koffeintartalma 2-4,5%.

Sajnos a Robusta babot sokkal gyengébb ízminőség jellemzi – keserű és csípős. Kevésbé nemes fajtaként a Robusta ezért háromszor olcsóbb, mint az Arabica. Az üzleteinkben kapható őrölt kávék többnyire mindkét típus keverékei – a Robustát gyakran adják hozzá az ital koffeintartalmának növelése érdekében.